A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum).
A szavazatok 47%-ával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32%) és a macskaherét (21%) is.
A magyar zergevirágot a többi jelölttel együtt az ősz során bemutattuk. Már tudjuk róla, hogy száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye, hazánkban elsősorban a Dunazug-hegyvidék környékén, leginkább talán a Vértesben, valamint a Mátrában és a Bükkben fordul elő. Máshol már kimondottan ritka, így a Mecsekben, a Mezőföldön és a Duna–Tisza-közén csak igen elszórtan található meg. Európában is csak kis területre korlátozódik: a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén található meg elszórtan Észak-Görögországig.
Hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Macskahere
Nevének forrását földben levő gumói adják, erre utal latin neve (tuberosa) is, nincs rokonságban a herékkel (Trifolium nemzetség).
Természetvédelmi jelentősége kiemelkedő: jól tűri a nyári aszályt, a kaszálást és legelést is elviseli, a fel nem szántott alföldi löszhátakon az egyik legfontosabb pusztai, védett növényfaj. Mivel jól sarjadzik, sok helyen szép sarjtelepeket képez.
Májustól június végéig virágzik, de virágzása nagyban függ az adott év csapadékviszonyaitól. Száraz években virágzása elmaradhat, vagy egy nagy telep is csak egy-két virágzó hajtást hoz, kedvező időjárás esetén azonban nagy számban jelennek meg virágzó szárai.
Hazánkban a Tiszántúlon, az Északi- és a Dunántúli-középhegység peremein szórványos, másutt igen ritka vagy hiányzik.
1982 óta védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
Tündérfátyol (Nymphoides peltata)
Vízen úszó kerek levelei alapján könnyen összetéveszthető lehet a fehér tündérrózsával (Nymphaea alba) vagy a vízitökkel (Nuphar luteum) is, de a hasonlóság csak látszólagos és a vízi körülményekhez való alkalmazkodás eredménye. A növények nem állnak közeli rokonságban, hisz míg a fehér tündérrózsa és a vízitök a tündérrózsafélék családjába (Nymphaeaceae) tartozik, addig a tündérfátyol a jóval fiatalabb vidrafűfélék családjának (Menyanthaceae) tagja.
A tündérfátyol jóval ritkább is: a Tisza, a Körösök, a Dráva mentén és a Duna hazai alsó szakaszán szórványos, másutt igen ritka (pl. a Kis-Balatonon, Győr mellett).
Jellemző élőhelyein, így nagyon lassan folyó csatornákban, holtágakban társulásalkotó is lehet, azaz a vízen úszó hínárnövényzet meghatározó tagja. Ezt a társulást nevezzük tündérfátyol-hínárnak (Nymphoidetum peltatae), melynek igen nagy és látványos állománya található a Tisza-tavon, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágy-Halastavi tanösvényének Tündérfátyol-torony állomásától is megfigyelhetjük – többek között – a kiterjedt tündérfátyol-mezőt.
1982 óta védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
Forrás és további részletek a nyertes fajról és a jelöltekről: MNM KK - Magyar Természettudományi Blog.