A beérkezett szavazatok alapján az Év Vadvirága 2020-ban a nemes májvirág (Hepatica nobilis) lesz. A szavazatok 54%-ával egyértelműen a legtöbb szavazatot kapta a báránypirosító (Alkanna tinctoria, 29%) és a kövér daravirág (Draba lasiocarpa, 17%) előtt.

A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, ekkor hozza 6-7, ritkán akár 10 lepellevélből („szirom”) álló kék virágait, melyek olykor rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, némiképp a máj lebenyeire emlékeztetnek és kitelelnek, azaz egész télen át megtalálhatók, ha nem takarja őket hó.

Maga a növény kis termetű, alig 5–15 cm magas, bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. Elsősorban a Dunántúl déli felén (Somogy, Baranya és Tolna), valamint Zalában, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban fordul elő. Emellett megtalálható a Visegrádi-hegységben és a Karancs környékén is. Európa nagy részén honos, de a Brit-szigeteken csak behurcoltan fordul elő.
1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Kövér daravirág (Draba lasiocarpa)
Nyílt dolomitsziklagyepek kora tavaszi virágzású tőrózsás növénye. Hegyvidéki faj, hazánkban a Dunántúli-középhegységen kívül csak a Bükkben fordul elő, azonban a környező magasabb hegységekben (az Alpokban, a Kárpátokban és a Balkán hegyvidékén) jellemző, jóval elterjedtebb növény; számos, egymáshoz igen hasonló közeli rokona ismert.

Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Báránypirosító (Alkanna tinctoria)
A Földközi-tenger homokos, homokköves tengerpartjainak jellemző növénye, és hasonlóképpen jellemző a Duna–Tisza köze homokbuckáin is. Tavasszal előbb tőlevelei, majd április-májusban kék virágai jelennek meg. Gyöktörzsének bíborvörös festékanyagát régen bárányok jelölésére használták, innen ered magyar elnevezése.

Védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Forrás és részletek a nyertes fajról és a további jelöltekről: MNM KK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog.